Mikor kötelező a könyvvizsgáló?

4 megtekintés

A könyvvizsgálat kötelezővé válik, ha a vállalkozás bevétele az előző két év átlagában, vagy amennyiben ez nem áll rendelkezésre, a tárgyévi várható bevétel meghaladja a 300 millió forintot. Ezen felül jogszabály is előírhatja a könyvvizsgálatot, például egyes közalapítványok esetében. A bevételi határ túllépése esetén tehát kötelező a független könyvvizsgáló igénybevétele a pénzügyi kimutatások hitelességének biztosítása érdekében.

Visszajelzés 0 kedvelések

Mikor kötelező a könyvvizsgáló? – A 300 milliós határ árnyalatai

A könyvvizsgálat kötelezővé tételének fő kritériuma a vállalkozás mérete, amelyet a bevétel nagysága tükröz. A közhiedelemmel ellentétben azonban a 300 millió forintos bevételi határ nem egy merev, egyértelműen alkalmazható szabály. Fontos tisztában lenni a részletszabályokkal, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket és a jogszabályi előírások be nem tartásából fakadó szankciókat.

Alapvetően a megelőző két üzleti év átlagos nettó árbevétele a mérvadó. Amennyiben a vállalkozás még nem létezett két teljes üzleti éven keresztül, akkor a tárgyévi várható nettó árbevétel alapján kell dönteni a könyvvizsgálat kötelező jellegéről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy induló vállalkozásnak már az első évében is kötelező lehet a könyvvizsgálat, ha a várható bevétele meghaladja a 300 millió forintot.

A bevétel számításánál figyelembe kell venni a számviteli törvény szerinti nettó árbevételt. Ez nem feltétlenül azonos a köznyelvben használt bevétel fogalmával, és fontos a pontos számviteli szabályok szerinti értelmezés.

A 300 milliós határ önmagában azonban nem minden esetben elegendő a könyvvizsgálat kötelezővé tételéhez. A jogszabály további méretkritériumokat is meghatároz, mint például a mérlegfőösszeg és az átlagos statisztikai állományi létszám. A könyvvizsgálat akkor válik kötelezővé, ha a vállalkozás két egymást követő üzleti évben átlépi a bevételi határt és legalább egy másik méretkritériumot is.

A bevételi határon túl speciális jogszabályi előírások is kötelezővé tehetik a könyvvizsgálatot, függetlenül a vállalkozás méretétől. Ilyen esetek például:

  • Közalapítványok: A közalapítványok esetében a könyvvizsgálat általában kötelező, függetlenül a bevétel nagyságától.
  • Egyes pénzügyi intézmények: A pénzügyi szektorban működő vállalkozások, például bankok, biztosítók, befektetési vállalkozások esetében szigorúbb szabályok vonatkoznak a könyvvizsgálatra.
  • Tőzsdén jegyzett vállalatok: A tőzsdén jegyzett vállalatoknak is kötelező a könyvvizsgálat.

A könyvvizsgálat tehát nem csupán egy költségtényező, hanem a transzparencia és a megbízhatóság záloga. A független könyvvizsgáló által ellenőrzött pénzügyi kimutatások hitelesebb képet adnak a vállalkozás gazdálkodásáról, ami növeli a befektetői bizalmat és megkönnyíti a hitelfelvételt. Ezért fontos a jogszabályi előírások pontos ismerete és betartása. Kétség esetén érdemes szakértő segítségét kérni, hogy elkerüljük a jogszabályi következményeket és biztosítsuk vállalkozásunk hosszú távú sikeres működését.