Mikor szünetel a biztosítási jogviszony?

12 megtekintés

A biztosítási jogviszony szünetelhet fizetés nélküli szabadság esetén, kivéve, ha a biztosított továbbra is jogosult ellátásokra. Igazolatlan távollét esetén is szünetel, ahogyan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt is, amennyiben nem jár érte átlagkereset, munkabér, táppénz, vagy más anyagi ellátás. A szünetelés pontos feltételei a konkrét biztosítási szerződéstől függenek.

Visszajelzés 0 kedvelések

Mikor szünetel a biztosítási jogviszony? A félreértések elkerülése

A biztosítási jogviszony szünetelése gyakran bonyolultnak tűnik, és könnyen adódhat félreértés a pontos feltételeket illetően. Nem elég pusztán azt tudni, hogy bizonyos esetekben szünetel – fontos megérteni a miért-et és a hogyan-t is. Ez a cikk segít eligazodni a leggyakoribb szünetelési esetekben.

A biztosítási jogviszony lényege, hogy a biztosító és a biztosított között kölcsönös jogi kötelezettségek jönnek létre. A biztosított rendszeres befizetéseket teljesít, cserébe a biztosító vállalja a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a meghatározott szolgáltatás nyújtását. A jogviszony szünetelése azt jelenti, hogy ez a kölcsönös jogi kötelezettség ideiglenesen felfüggesztődik, de nem feltétlenül szűnik meg véglegesen.

Mikor beszélhetünk a biztosítási jogviszony szüneteléséről?

A szünetelés nem automatikus minden olyan esetben, amikor nincs munkavégzés. A kulcs a jövedelemszerzés hiánya és az ehhez kapcsolódó biztosítási hozzájárulások elmaradása.

1. Fizetés nélküli szabadság: Ez a leggyakoribb eset. Általában a biztosítási jogviszony szünetel fizetés nélküli szabadság alatt. FONTOS KIVÉTEL: Ha a biztosított továbbra is jogosult valamilyen ellátásra (pl. táppénz, gyermekgondozási díj) a szabadság ideje alatt, akkor a jogviszony nem szünetel. Ebben az esetben a biztosítási hozzájárulásokat az ellátásból vonják le.

2. Igazolatlan távollét: Az igazolatlan távollét esetén a biztosítási jogviszony mindenképpen szünetel, hiszen nincs munkavégzés és a biztosító sem kap hozzájárulást. Ez komoly következményekkel járhat a biztosított számára, akár a biztosítási jogviszony megszűnését is maga után vonhatja.

3. Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés: Amennyiben a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt nem jár a biztosítottnak semmilyen anyagi ellátás (átlagkereset, munkabér, táppénz stb.), a biztosítási jogviszony szünetel. Például, ha valaki betegség miatt szabadságon van, de nem jogosult táppénzre, mert nem teljesülnek a feltételek.

4. Egyéb esetek: Egyéb speciális esetekben is szünetelhet a biztosítási jogviszony, például külföldi munkavállalás esetén, ha a külföldi jogszabályok másképp szabályozzák a biztosítást. Ezek az esetek mindig az adott biztosítási szerződéstől függenek.

Mit jelent a szünetelés a gyakorlatban?

A szünetelés ideje alatt általában nem kell biztosítási díjat fizetni, de a biztosítás fedezete is szünetel. A szünetelés időtartama a konkrét okától és a szerződéstől függ. A szünetelés megszűnésekor a biztosítási jogviszony automatikusan folytatódik, kivéve, ha a szerződés másképp rendelkezik.

Fontos megjegyzés: A biztosítási jogviszony szünetelésének pontos feltételeit mindig az adott biztosítási szerződés határozza meg. Különösen fontos ezt alaposan áttanulmányozni, és kérdések esetén a biztosítótól pontos tájékoztatást kérni. Ne hagyatkozzunk általános információkra, hanem egyénre szabott tájékoztatást szerezzünk be.