Hány év után jár végkielégítés Németországban?

Végkielégítés Németországban: Nincs egységes szabály, de van minta

A német végkielégítés (Abfindung) rendszere nem olyan egyértelmű, mint amilyennek sokan gondolják. Ellentétben a magyarországi gyakorlattal, nincs törvényileg rögzített, automatikusan járó végkielégítés. A munkaviszony megszűnésekor a végkielégítés kérdése nagymértékben a munkaszerződéstől, a kollektív szerződéstől (Tarifvertrag) és az egyedi megállapodástól függ. Egyetlen, mindenre kiterjedő válasz tehát nincs arra a kérdésre, hogy hány év után jár.

A cikk bevezetőjében szereplő 15 és 18 havi fizetésre vonatkozó állítás csupán egy lehetséges forgatókönyv, amelyet gyakran említenek, de nem kötelező érvényű. Ez a számítás általában a hosszabb távú, jó hírű cégeknél, és bizonyos feltételek teljesülése esetén merül fel. A valóságban számos tényező befolyásolja a végkielégítés mértékét, vagy annak teljes hiányát.

Mik befolyásolják a végkielégítés mértékét (vagy annak hiányát)?

• Munkaszerződés: A legfontosabb dokumentum. Ha a szerződésben rögzítve van a végkielégítés mértéke és feltételei, akkor az az irányadó. Ez a leggyakoribb módja a végkielégítés szabályozásának.
• Kollektív szerződés (Tarifvertrag): Bizonyos ágazatokban érvényes kollektív szerződések határozzák meg a végkielégítés feltételeit. Ha a munkavállaló ilyen szerződés hatálya alá tartozik, a benne foglalt szabályokat kell figyelembe venni.
• Egyedi megállapodás: A munkáltató és a munkavállaló bármikor megállapodhat a végkielégítés kifizetéséről, annak mértékéről és feltételeiről. Ez különösen akkor fordul elő, ha a munkaviszony felmondása közös megegyezéssel történik.
• Felmondás oka: A felmondás oka is befolyásolhatja a végkielégítés kifizetését. Például, ha a munkavállaló jogsértő módon szünteti meg a munkaviszonyt, akkor valószínűleg nem kap végkielégítést. Fordítva is igaz: ha a munkáltató indokolatlanul mond fel, a munkavállaló jogosult lehet végkielégítésre, még akkor is, ha a munkaszerződés nem ír elő ilyet.
• Munkaidő: Bár a bevezetőben említett példák a hosszú távú munkaviszonyokat említik, nem feltétlenül követelmény a magas végkielégítéshez. A végkielégítés mértéke nem lineárisan növekszik a ledolgozott évekkel.
• Életkor: Hasonlóan a munkaidőhöz, az életkor is csak egy tényező a sok közül. Nem garantált, hogy a magasabb életkor automatikusan magasabb végkielégítést eredményez.

Összegzés:

A német végkielégítés rendszere komplex. A „hány év után jár?” kérdésre nincs egyszerű válasz. A munkavállalóknak minden esetben a saját munkaszerződésüket, a vonatkozó kollektív szerződést és – ha van – az egyedi megállapodást kell alaposan tanulmányozniuk. Szükség esetén jogi szakember tanácsát kell kérniük. A bevezetőben említett 15-18 havi fizetés csupán egy általános, tájékoztató jellegű példa, amely nem tekinthető általános szabálynak.