Ki veheti igénybe a családi adókedvezményt?

8 megtekintés

A családi adókedvezmény igénybevételéhez a családi pótlékra jogosultság szükséges. Ez például érvényes a gyermeket felváltva gondozó, külön élő szülőkre, akik közös szülői felügyeletet gyakorolnak, és a pótlékot egyenlő arányban kapják. Ebben az esetben a kedvezmény is 50-50%-os arányban illeti meg őket. A jogosultság nem korlátozódik csak a közös szülői felügyelettel rendelkező párokra.

Visszajelzés 0 kedvelések

A családi adókedvezmény: Kinek jár, és kinek nem? A félreértések eloszlatása

A családi adókedvezmény jelentős anyagi könnyebbséget jelenthet a gyermeket nevelő családok számára, azonban a jogosultsági feltételek néha zavarosak lehetnek. A gyakran felmerülő félreértések eloszlatására, valamint a pontosabb kép érdekében, ebben a cikkben részletesen áttekintjük, kik vehetik igénybe ezt a kedvezményt.

A közhiedelemmel ellentétben a családi adókedvezmény igénybevétele NEM feltétlenül függ a családi pótlék igénylésétől és megítélésétől. Bár a két intézmény szorosan összefügg, és számos esetben egyidejűleg merül fel a jogosultság, léteznek olyan esetek is, amikor a családi pótlék nélkül is igénybe vehető a kedvezmény, illetve fordítva. A lényeg a gyermek után járó adókedvezményre való jogosultság, amelynek feltételei az adótörvényben vannak rögzítve.

A cikk címe félrevezető lehet, mivel a családi pótlékra való jogosultság nem feltétele a családi adókedvezménynek, viszont a két intézmény szorosan összefügg. A családi pótlék megítélése a gyakorlatban sok esetben jelzi a családi adókedvezményre jogosultságot is.

Kik vehetik igénybe a családi adókedvezményt?

Alapvetően azok a személyek jogosultak a családi adókedvezményre, akik gyermeket nevelnek, és az adótörvényben meghatározott feltételeknek megfelelnek. Ez magában foglalja:

  • A gyermek életkorát: A kedvezményre jogosító gyermekek életkorát az adótörvény határozza meg.
  • A gyermek tartásáról való gondoskodást: A kedvezményt igénylőnek a gyermek tartásáról kell gondoskodnia. Ez nem feltétlenül jelenti a fizikai jelenlétet, hiszen a külön élő szülők is jogosultak lehetnek rá.
  • A tartási kötelezettség jogcímét: Fontos figyelembe venni a tartási kötelezettség jogcímét (pl. szülő, örökbefogadó szülő).
  • A jövedelem szintjét: A kedvezmény mértéke a jövedelem függvényében változhat.

Példák a jogosultságra:

  • Egyedülálló szülő: Teljes mértékben jogosult a kedvezményre.
  • Közösen nevelő szülők: A kedvezményt a szülők egymás között megoszthatják. Ez akár egyenlő arányban is történhet, mint a példában említett felváltva gondozó szülők esetében. A megosztás módját a szülők maguk határozzák meg.
  • Gyám: A gyermek gyámja is jogosult lehet a kedvezményre, amennyiben megfelel a törvényi feltételeknek.
  • Örökbefogadó szülők: Az örökbefogadó szülők is igénybe vehetik a családi adókedvezményt.

Kik NEM vehetik igénybe a családi adókedvezményt?

A kedvezmény nem jár minden gyermek után. A törvény pontosan meghatározza, hogy melyik gyermek után jár a kedvezmény. Például, ha a gyermek már nagykorú, és önállóan él, valószínűleg nem jár a kedvezmény.

Fontos megjegyzés: A fentiek csak általános tájékoztatást jelentenek. A pontos jogosultsági feltételeket az aktuális adótörvény tartalmazza, amelyet érdemes alaposan áttanulmányozni, vagy adószakértő segítségét kérni. Az adóhivatal honlapja is hasznos információkkal szolgálhat.