Mikor indul a hagyatéki eljárás?

Mikor indul a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás indításának pontos időpontja szorosan összefügg az örökhagyó halálának tényével és a közjegyzői intézkedéssel. Nem minden haláleset vezet automatikusan hagyatéki eljáráshoz, hanem egy sor feltétel teljesülése szükséges.

A hagyatéki eljárás megindításának a kulcsfontosságú pillanata az örökhagyó haláláról való értesítés a közjegyzőnél. Ez az értesítés lehet hivatalos – például a haláleset bejelentése a halotti anyakönyvi kivonat alapján –, vagy informális, például egy hozzátartozó közlése alapján. Fontos azonban, hogy a közjegyző az értesítést hivatalosan regisztrálja. A közjegyző tehát nem a halál bekövetkezésekor indul el a teendőkkel, hanem a halál tényének hivatalos és dokumentált tudomásulvételével.

Az értesítés beérkezése után a közjegyzőnek egy sor feladata van, amely kulcsfontosságú a későbbi eljárás szempontjából. Elsődleges feladata a hagyatéki leltár elkészítése. A leltárban a halálesettel érintett összes vagyon, követelés és tartozás szerepel. A leltár elkészítése nem egy pillanatnyi, hanem egy hosszabb folyamat, melynek során a közjegyző információkat gyűjt a hagyatékről, és megvizsgálja a dokumentációt, valamint személyesen, vagy megbízottjaival felkutatja a hagyaték elemeit.

A leltár elkészülte után a közjegyző tűzi ki a hagyatéki tárgyalás időpontját. Ez az időpontnak figyelembe kell vennie a hagyatéki eljárás jogszabályban meghatározott határidejét, valamint az érintett felek, örökösök és lehetséges tartozásbeperelők időbeni elfoglaltságait. A közjegyzőnek az összes érintett érdekeltje számára egy világos, megfelelő időben történő értesítést kell biztosítania.

Fontos megjegyezni, hogy az értesítés és a leltár elkészítése az eljárás kezdete, nem pedig egy későbbi esemény. Az örökhagyó halála önmagában nem indítja el a hagyatéki eljárást, hanem az a közjegyzői értesítéssel és a leltár elkészítésével kezdődik meg.