Mi a különbség az állampapír és az államkötvény között?

11 megtekintés

Az állampapír és az államkötvény közötti különbség a futamidőben rejlik. Az állampapír egy évnél rövidebb futamidejű, míg az államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű befektetés. A kincstárjegy kifejezés az egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírokat jelenti, például a korábban Kamatozó Kincstárjegyként (KKJ) ismert Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP). A Diszkont Kincstárjegy, amelyet a mai napig zéró kupon állampapírnak is hívnak, nem fizet kamatot, hanem a névértéktől eltérő kibocsátási áron realizál hozamot.

Visszajelzés 0 kedvelések

Nem csak a név a különbség: Államprír és államkötvény – a befektetés időtávjának jelentősége

Az állampapír és az államkötvény kifejezések gyakran felcserélhetően használatosak, pedig lényegi különbség van köztük, mely a befektetés időhorizontjában rejlik. Ez a különbség nem pusztán szószátyárkodás, hanem komoly hatással van a befektetés kockázatprofiljára és a várható hozamra.

A fő különbségtényező a futamidő. Egyszerűen fogalmazva: az állampapír rövid lejáratú, az államkötvény pedig hosszú lejáratú állampapír. A határvonal egy év. Egy évnél rövidebb futamidejű állampapírokat soroljuk az állampapírok közé, míg az egy évnél hosszabb futamidejűek tartoznak az államkötvények kategóriájába.

Fontos megérteni, hogy ez nem egy merev kategória-rendszer. Az állampapír egy összefoglaló név, melybe számos különböző típusú, rövid futamidejű értékpapír tartozik. Az államkötvény pedig szintén egy általános fogalom, amely magába foglalja a különböző lejáratú és jellemzőkkel bíró kötvényeket.

Nézzünk néhány példát a gyakorlatból:

  • Kincstárjegy: Klasszikus példa a rövid lejáratú állampapírra. A futamideje általában néhány héttől egy évig terjed. A korábbi Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) jó példa erre, melyet ma már Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) néven ismerünk. Ezek a papírok rendszerint kamatot fizetnek a lejáratkor.

  • Diszkont kincstárjegy (Zéró kupon állampapír): Ez a típusú állampapír nem fizet kamatot a futamidő alatt. A hozamot a névérték és a kibocsátási ár közötti különbség jelenti. A befektető olcsóbban vásárolja meg a papírt, mint amennyiért lejáratkor beváltja.

  • Államkötvény: Ezek a papírok egy évnél hosszabb futamidejűek lehetnek, akár több évig, vagy évtizedig is. Különböző típusú államkötvények léteznek, eltérő kamatfizetési feltételekkel és kockázati profillal. Például lehetnek fix kamatozásúak, vagy a kamatláb a piaci feltételek függvényében változhat.

Összegezve: míg mindkét értékpapír típus az állam által kibocsátott, és a befektetők számára viszonylag biztonságos befektetésnek számít, a futamidőbeli különbség meghatározza a befektetés kockázatát és hozamát. A rövid lejáratú állampapírok kevésbé érzékenyek a kamatláb-változásokra, míg a hosszabb futamidejű államkötvények nagyobb hozamot kínálhatnak, de nagyobb kockázatot is jelentenek a kamatláb-ingadozások miatt. A befektetés előtt tehát fontos megfontolni a befektetés időhorizontját és a kockázattűrés szintjét.