Mennyi idő alatt kerüli meg a Plútó a Napot?

A Plútó, a Naprendszer távoli és rejtélyes törpebolygója, rendkívül lassú keringési pályán halad a Nap körül. Egyetlen teljes kört – ahogyan mi, földiek érzékeljük – 248 év alatt tesz meg. Ez a rendkívül hosszú idő azt jelenti, hogy 1930-as felfedezése óta még nem teljesített egyetlen teljes keringést sem a Nap körül.

Ez a hosszú keringési idő szorosan összefügg a Plútó távolságával a Naptól. A Naprendszerünkben keringő égitestek pályái nem tökéletes körök, hanem ellipszisek, azaz ovális alakúak. A Plútó keringési pályája rendkívül elnyújtott ellipszis, a Naphoz való távolsága ezért jelentősen változik. A Plútó a Naphoz viszonyítva 30 és 49,3 csillagászati egység (cs.e.) távolságra kerül, ahol egy csillagászati egység a Föld és a Nap közötti átlagos távolságnak felel meg.

A Plútó ilyen extrém távolsága és lassú keringése számos érdekes következményt von maga után. A Plútó légköre, mely elsősorban nitrogénből és metánból áll, a törpebolygó távolságától függően, a Naphoz közeledve és távolodva, változó vastagságú és hőmérsékletű. A távolság befolyásolja a felszíni jég formáit is.

A Plútó keringési ideje a Naprendszer más égitesteihez képest rendkívül hosszú. Például a Föld 365 nap alatt tesz meg egy teljes kört, míg a legnagyobb bolygó, a Jupiter is jóval gyorsabban kering a Nap körül. A Plútó esetében a keringési idő a pályája geometriáján, illetve a Nap tömegére gyakorolt gravitációs hatásán alapul, s a Naprendszer teljes komplexitásának egy különleges példája.

Az asztrofizikusok számára a Plútó tanulmányozása értékes információkat nyújt a Naprendszer kialakulásáról és fejlődéséről. A távoli törpebolygó lassú keringése lehetővé teszi, hogy pontosan meghatározhassuk a keringési pályáját, és tanulmányozhassuk a Naprendszer egy távoli és különleges régióját.