Mi az a toxémia?

Toxémia: Mi ez és hogyan befolyásolja a terhességet

A toxémia, más néven preeclampsia, egy olyan súlyos terhességi állapot, amelyet a 20. hét után fellépő magas vérnyomás (hipertónia) és egyéb tünetek, például vizenyő, fejfájás, látászavarok és akár görcsrohamok is jellemeznek.

Okai

A toxémia pontos oka ismeretlen, de úgy gondolják, hogy a méhlepényben fellépő rendellenességekhez kapcsolódik. Ezek a rendellenességek a méhlepény és a méh közötti véráramlás csökkenését okozhatják, ami a méhlepényben lévő sejtek károsodásához vezet. Ez a károsodás a vérnyomást emelő anyagok felszabadulásához vezethet.

Tünetek

A toxémia tünetei közé tartoznak:

• Magas vérnyomás
• Vizenyő a kezekben, a lábakban és az arcon
• Fejfájás
• Látászavarok, például homályos látás vagy fényvillanások
• Hasi fájdalom
• Hányinger és hányás
• Csökkent vizeletürítés
• Görcsrohamok súlyos esetekben

Kezelés

A toxémia kezelése a tünetek súlyosságától függ. Enyhe esetekben a pihenés, a szoros megfigyelés és a vérnyomásellenőrzés elegendő lehet. Súlyosabb esetekben kórházi kezelésre és gyógyszerekre lehet szükség, amelyek, mint például a magnézium-szulfát, segítenek csökkenteni a görcsrohamok kockázatát.

Szövődmények

Kezeletlenül a toxémia súlyos szövődményeket okozhat mind az anyára, mind a magzatra. Az anyára nézve a szövődmények közé tartozik:

• Hellp-szindróma
• Eclampsia (görcsrohamok)
• Szervkárosodás
• Stroke

A magzatra nézve a szövődmények közé tartozik:

• Koraszülés
• Alacsony születési súly
• Magzati növekedési korlátozás

Megelőzés

A toxémia megelőzésére nincs garantált mód, de vannak olyan tényezők, amelyek növelhetik a kockázatát, például:

• Elhízás
• Családi kórtörténet
• Többszörös terhesség
• Idősebb anyai kor
• Preeclampsia korábbi terhességekben

Ezeket a kockázati tényezőket figyelembe véve az orvosok szorosabban követhetik az ilyen terhességeket, és korai beavatkozással minimalizálhatják a szövődmények kockázatát.

Konklúzió

A toxémia egy súlyos terhességi állapot, amely szoros megfigyelést és kezelést igényel. A tünetek ismeretével és a korai diagnózissal az anyák és a magzatok többségénél kedvező kimenetel érhető el.