Miért Áltermés az alma termés?

A csalóka alma: Miért áltermés a gyümölcs, amit oly sokan szeretünk?

Az alma, a ropogós, lédús, illatos gyümölcs, amelyet sokunk kedvencének tartunk, valójában egy botanikai trükk. Nem olyan, amilyennek látszik. Míg a hétköznapi ember számára egyértelműen termés, a botanikusok egészen másként osztályozzák: áltermésként. De miért? A válasz a fejlődésének mélyebb megértésében rejlik.

A legtöbb termés – például a cseresznye vagy a paradicsom – a virág petefészkén (magházán) alakul ki. Ez a rész tartalmazza a magokat, és a beporzás után megduzzadva alkotja a termés húsos részét. Az alma esetében azonban a történet ennél bonyolultabb.

Az alma virágának a megtermékenyítését követően nem csak a magház fejlődik, hanem a virág többi része is jelentős szerepet játszik a termés kialakulásában. A virág tengelye, a vacok – amely a virág részeit tartja – jelentősen megvastagszik és húsos lesz. Ez a megvastagodott vacok adja az alma lédús, fogyasztható részét. A magház, a valódi termő, mindössze a kis, kemény, magházfal által körülvett magvak formájában jelenik meg a termés közepén.

Tehát, míg az alma tartalmazza a magokat, amelyek a termés szempontjából létfontosságúak, a húsos, élvezhető rész nem közvetlenül a magházból származik. Ez az a kulcsfontosságú különbség, amely az almát az áltermések kategóriájába sorolja. Az álterméseknél a termés húsos részét a vacok, a virágág, vagy más virágrészek képezik, a magház csak kisebb szerepet játszik a termés felépítésében.

Az alma áltermés volta nem csökkenti a gyümölcs értékét, sem ízét, sem tápértékét. Csak egy érdekes botanikai kuriózum, amely rámutat arra, hogy a természet mennyire kreatív és meglepő módon hoz létre gyümölcsöket. A következő alkalommal, amikor egy ropogós almát harapunk, érdemes elgondolkodni azon, hogy a finom falat nem csupán egyetlen virágrész, hanem egy egész virág komplex átalakulásának az eredménye.