Milyen gyorsan kering a Föld?

7 megtekintés

A Föld forgási sebessége a tengelye körül 23 óra 56 perc és 4 másodperc. Ez az Egyenlítőn mérve óránként körülbelül 1670 kilométeres sebességet jelent a 40 070 kilométeres kerület miatt. A forgás azonban nem egyenletes mindenhol a bolygón, a sarkokhoz közelebb eső pontokon lényegesen lassabb. Ez a forgás adja a nappalok és éjszakák váltakozását.

Visszajelzés 0 kedvelések

A Föld szédítő tempója: Több, mint egy egyszerű forgás

A Föld keringése a Nap körül egy ismert tény, de vajon mennyire vagyunk tisztában a bolygónk saját tengely körüli forgási sebességével? A “24 óra” – a nappal és az éjszaka váltakozását meghatározó időtartam – egy igen leegyszerűsített kép. A valóság ennél jóval árnyaltabb, és magában hordozza a Föld dinamikájának lenyűgöző részleteit.

A Föld valódi forgási ideje 23 óra 56 perc és 4 másodperc – ezt nevezzük sziderikus napnak. Ez a különbség a napjainkban használt 24 órás rendszerhez képest onnan adódik, hogy a Föld eközben a Nap körül is kering, tehát egy teljes forgáshoz kissé több idő kell, hogy ugyanarra a Nap-pozícióra érjen vissza.

De a forgási sebesség nem egyenletes a bolygón. Az Egyenlítőn, ahol a Föld kerülete körülbelül 40 070 kilométer, a forgási sebesség hihetetlenül magas: óránként közel 1670 kilométer! Ez olyan, mintha egy szupergyors vonaton utazhatnánk, amely percenként több mint 27 kilométert tesz meg. Képzeljük el ezt a szédítő sebességet, amely állandóan, éjjel-nappal tart!

Minél közelebb haladunk a sarkokhoz, annál lassabban forog a Föld. A sarkokon a forgási sebesség gyakorlatilag nulla. Ez azért van így, mert a forgás egy képzeletbeli tengely körül történik, és a tengelytől való távolság határozza meg a kerületi sebességet. A sarkokon ez a távolság minimális, míg az Egyenlítőn maximális.

Ez a változó forgási sebesség nem csak elméleti érdekesség. Jelentős szerepet játszik például a légköri jelenségekben, az óceáni áramlatokban és a geofizikai folyamatokban is. A Föld forgása alakítja a szélrendszereket, befolyásolja a Coriolis-erőt, amely a ciklonok és anticiklonok forgási irányát határozza meg. Sőt, még a tengerpartok formálódásában is szerepet játszik a part menti áramlatok alakítása révén.

Összegezve: a Föld forgása nem egy egyszerű, egyenletes mozgás. Ez egy komplex, dinamikus folyamat, amely meghatározza a nappalok és éjszakák váltakozását, és alapvető szerepet játszik a Földön zajló számos természeti jelenségben. A következő alkalommal, amikor a Nap lenyugszik, gondoljunk arra a hihetetlen sebességre, amellyel a bolygónk forog a tengelye körül, és hogy ez a szédítő tempó teszi lehetővé az életet, ahogyan azt ismerjük.