Mennyi fehérje van a zöldségben?

Zöldségek és fehérje: Egy finom, de fehérjeszegény történet

A zöldségek a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen részét képezik, gazdag vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalmukkal. Ám gyakran felmerül a kérdés: vajon elegendő fehérjét is biztosítanak-e? A válasz röviden: nem. A zöldségek fehérjetartalma általában meglehetősen alacsony, és messze elmarad más, fehérjegazdag élelmiszerektől. Ez nem jelenti azt, hogy feleslegesek lennének az étrendünkben, csak fontos megérteni, hogy szerepük más, mint a fehérjeszükségletünk kielégítése.

A fehérjetartalom zöldségenként jelentősen eltér, de általánosságban elmondható, hogy 100 gramm zöldség átlagosan 1-3 gramm fehérjét tartalmaz. Ez persze nem egy egységes szám: míg a salátalevélben alig találunk fehérjét, addig például a brokkoli vagy a spenót valamivel többet (kb. 3 g/100g) tartalmaz. A szárazbabfélékkel (lencse, borsó, bab) vagy a gabonákkal (rizs, búza, kukorica) összehasonlítva ez a mennyiség csekélynek tűnik. Ezek ugyanis 10-25 gramm fehérjét tartalmaznak ugyanekkora adagban.

Fontos tisztázni, hogy az alacsony fehérjetartalom nem minősíti a zöldségeket értéktelennek. Éppen ellenkezőleg, számtalan létfontosságú vitamint, ásványi anyagot és rostot biztosítanak, melyek nélkülözhetetlenek az egészségünk megőrzéséhez. A zöldségek segítenek a bélrendszer egészséges működésében, erősítik az immunrendszert, és hozzájárulnak a megfelelő anyagcseréhez.

Tehát, miközben a zöldségek értékes szerepet töltenek be az étrendünkben, a fehérjeszükségletünk kielégítésére nem alkalmasak. Fehérjeforrásként inkább a húsfélékre, halakra, tojásra, tejtermékekre, hüvelyesekre és gabonákra érdemes támaszkodnunk. A kiegyensúlyozott táplálkozás kulcsa tehát a változatosság: a zöldségek vitamin- és ásványianyag-tartalmukat, míg más élelmiszerek a fehérjeszükségletünk kielégítését biztosítják. A zöldségek fehérjeszegény mivolta tehát nem hátrány, hanem egyszerűen csak egy jellemzőjük, amelyet figyelembe kell vennünk a táplálkozás tervezésekor.