Mennyi a Hold keringési és forgási ideje?

7 megtekintés

A Hold keringési ideje a Föld körül nagyjából 27 földi nap. Forgási ideje is közel ugyanennyi, így mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. A Hold pályájának elliptikus volta miatt a Földről nem a teljes felszíne, hanem csak mintegy 59 százaléka látható. Egy adott ponttól egyszerre legfeljebb 50 százaléka figyelhető meg.

Visszajelzés 0 kedvelések

Hold keringése és forgása: A tökéletes szinkron titka

A Hold, égi kísérőnk, több ezer éve lenyűgözi az emberiséget misztikus megjelenésével és állandó jelenlétével az éjszakai égbolton. De vajon pontosan mennyi idő alatt kerüli meg a Földet, és mennyire gyorsan forog a saját tengelye körül? A válasz talán meglepő egyszerüségével bír, mégis rengeteg érdekességet rejt magában.

A Hold keringési ideje, vagyis az az idő, ami alatt egy teljes kört tesz meg a Föld körül, átlagosan 27,32 nap, ezt nevezzük sziderikus keringési időnek. Ez az időtartam azonban csak a csillagokhoz viszonyítva pontos. A Föld ugyanis eközben is halad a Nap körül, így a Földről nézve a Hold látszólagos mozgása kissé eltér ettől az időtől. Ezért van, hogy a Hold fázisainak teljes ciklusa, a szinódikus hónap, valamivel hosszabb, nagyjából 29,53 nap. Ez az eltérés a Föld Nap körüli keringéséből adódik. Képzeljük el, mintha egy futópályán futnánk, és közben egy másik futó is körbe-körbe futna körülöttünk. A másik futó egy teljes kört fut a pályán, de közben mi is mozgunk, így kicsit több időbe telik, mire újra ugyanabban a pozícióban találkozunk.

A Hold forgási ideje pedig meglepően egybeesik a keringési idejével: kb. 27,32 nap. Ez a jelenség, az ún. kötött forgás, azt jelenti, hogy a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ez nem véletlen egybeesés; a Föld gravitációs ereje milliárd évek alatt lassította a Hold forgását, mígnem el nem érte ezt a stabil állapotot. Így a Hold túlsó oldala, az “árnyékoldal”, hosszú időn át rejtve maradt a földi megfigyelők elől. Csak a 20. század közepén sikerült képeket készíteni róla űrszondák segítségével.

A Hold pályája nem tökéletes kör, hanem ellipszis alakú. Ez az elliptikus pálya azt eredményezi, hogy a Hold távolsága a Földtől folyamatosan változik. Ennek következtében a Hold látszólagos mérete is változik, és a libráció jelensége is fellép. A libráció miatt a Hold felszínének kis része, a keringés és a forgás apró eltérései miatt, időről időre a látható oldalról a nem látható oldalra, és fordítva is “átcsúszik”, így valójában a Hold felszínének 59%-át láthatjuk a Földről az idő során. Egy adott pillanatban azonban maximum 50%-át figyelhetjük meg.

Összegezve, a Hold keringési és forgási ideje nagyjából megegyezik (kb. 27,32 nap), ami a kötött forgás jelenségét eredményezi. Ennek és a Hold elliptikus pályájának köszönhetően a teljes felszínének csak mintegy 59%-át láthatjuk a Földről. A Hold, egyszerű látszatával ellentétben, bonyolult és érdekes égi mechanikával rendelkezik, amely továbbra is kutatások tárgyát képezi.