Miért fogy el a Hold?

Nem fogy el a Hold, csak változik az arca: A holdfázisok rejtélye

Sokakban felmerül a kérdés, miért “fogy el” a Hold időnként az égen. Nem arról van szó, hogy a Hold fizikailag kisebb lenne, hanem arról, hogy a Nap fénye más-más szögben éri megvilágítás közben. A Hold nem világít önállóan, csak a Nap fényét veri vissza, így a Földről látható megvilágított része változik a keringési pályája során.

A Hold folyamatosan kering a Föld körül, de nem egyenes vonalon, hanem ellipszis alakú pályán. A Nap fénye pedig mindig ugyanarról az irányból érkezik, a Föld és a Hold pedig folyamatosan mozognak. Ennek eredményeként a Holdon látható fény mennyisége változik, így látjuk a holdfázisokat.

Teliholdkor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban helyezkednek el, a Hold a Földhöz legközelebb van, és teljes egészében meg van világítva. Újholdkor a Nap, a Föld és a Hold szintén egy vonalban vannak, de a Hold a Föld és a Nap között helyezkedik el, így nem látható.

A holdfázisok tehát a Hold keringési pályáján való helyzete, a Nap fénye és a Föld megfigyelési pontja által meghatározott látszólagos változások. A teliholdtól a következő teliholdig eltelt idő, a szinodikus hónap, 29,5 nap, ami hosszabb a Hold keringési idejénél a Föld Nap körüli keringése miatt.

A holdfázisok megfigyelése az emberiség történetében fontos szerepet játszott. A régi időkben a Hold a naptár alapja volt, és a tengerjárás, valamint a vadászat és a szántás időpontjait is befolyásolta. Ma is izgalmas élmény a holdfázisokat figyelve a Hold változását megfigyelni.