Miért látjuk hetente más más alakúnak a Holdat?

A Hold változatos arca: Miért fest másként hétről hétre?

Sokan úgy hiszik, a Hold folyamatosan változó alakja a forgásának köszönhető, és hogy hétről hétre más-más oldalát mutatja felénk. Ez azonban tévedés. A Hold keringési ideje és tengelyforgási ideje megegyezik, ezért a Földről nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk. Akkor mi okozza a látványos átalakulást újholdtól teliholdig és vissza? A válasz a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított, állandóan változó pozíciójában rejlik.

Képzeljük el a Holdat, mint egy sötét gömböt, melyet a Nap fénye világít meg. Ahogy a Hold kering a Föld körül, a megvilágítás szöge folyamatosan változik a mi szemszögünkből. Amikor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el, a Nap által megvilágított oldalát nem látjuk. Ezt nevezzük újholdnak. Ilyenkor a Hold szinte láthatatlan az éjszakai égbolton.

Ahogy a Hold továbbhalad pályáján, egyre nagyobb részét világítja meg a Nap a mi nézőpontunkból. Először egy vékony sarló jelenik meg (növekvő holdsarló), majd egy félkör (első negyed). Amikor a Föld helyezkedik el a Nap és a Hold között, a Hold teljes napfényes oldalát látjuk – ez a telihold.

Ezt követően a megvilágított rész ismét csökkenni kezd (fogyó hold). A félkör alakú fázist utolsó negyednek hívjuk, majd ismét csak egy vékony sarló látszik (fogyó holdsarló), mielőtt a Hold újra eltűnik a szemünk elől újhold idején.

Fontos megjegyezni, hogy a Hold alakjának változását nem a Föld árnyéka okozza, mint sokan hiszik. A holdfogyatkozás egy különleges jelenség, amikor a Föld valóban árnyékot vet a Holdra. A Hold fázisainak változását kizárólag a Nap-Föld-Hold rendszer geometriája, a megvilágítás szögének változása okozza a Hold keringése során.

A Hold tehát nem változtatja az alakját, csupán a megvilágított felszínének látható része változik hétről hétre, egy lenyűgöző kozmikus tánc eredményeként, melyet a Nap és a Földdel együtt lejtenek az űr sötét színpadán.